Vissza Prabhupadahoz (Back To Prabhupada, BTP) 60. szám, 2018. 4. rész
Srila Prabhupada írja:
“Kétféle Bhagavata van, nevezetesen a Bhagavata könyv és a Bhagavata bhakta”(SB 1.2.18. magyarázat)
Azt állították, hogy ez a kijelentés bizonyítja, hogy "élő" gurura van szükségünk, aki “Bhagavata bhaktaként” cselekszik, mivel Srila Prabhupada csak a "Bhagavata könyvet" adta nekünk az ő Srimad-Bhagavatamján keresztül. Az alábbiakban az összes kiemelés hozzáadott.
Srila Prabhupada mindkettőt nyújtja
Azonban Srila Prabhupada a “Bhagavata bhakta” is. Srila Prabhupada kijelenti:
“Rendkívül fontos, hogy a Srimad-Bhagavatamot a Bhagavatam személytől sajátítsuk el. [...] A Bhagavata könyv üzenetét ezért a Bhagavata bhaktától kell megkapnunk, és a kezdő bhakta fejlődését ez a két Bhagavata együttesen fogja segíteni.
(SB Bevezetés & 1.2.18)
Tanulmányozzuk a Srimad-Bhagavatamot, és Srila Prabhupada fordításából és magyarázatából kapjuk meg a Srimad-Bhagavatam üzeneteit. Így a Bhagavatam szövegének az ő fordítása képezi a "Bhagavata könyvet", miközben az ő magyarázatai a “Bhagavata bhaktától" származnak, akitől a "Bhagavata könyv" üzeneteit tanuljuk és megkapjuk . Valójában mi csak a két Bhagavatától tanulunk, Srila Prabhupada kijelentéseinek köszönhetően, amelyek magyarázzák, és átadják nekünk a Bhagavatam üzeneteit! Ezért, ahhoz, hogy ugyanezeket a kijelentéseket használva kizárjuk Srila Prabhupadát, mint "Bhagavata bhaktát", az ellentmondás lenne.
Nincs szükség másra
Egy prominens ISKCON-tag egyetért:
"mélyen és gondosan tanulmányozva és megvitatva Prabhupada könyveit, ténylegesen megkapjuk a társulást mindkét Bhagavatával, a könyvvel és a személlyel is."
(Krishna Dharma Dasa, "Az előadások javítása")
Ez azonban ugyanaz a Krishna Dharma Dasa, aki saját Srimad-Bhagavatamot gyártott, azt állítva, hogy Srila Prabhupada Bhagavatamja "kihívást jelent", míg az ő változata "követhető és érthető" lesz (lásd angol nyelven BTP 55). Mégis egyetértett abban, hogy Srila Prabhupada a “Bhagavata bhakta", akitől a "Bhagavata könyv üzeneteit ezért el kell fogadni". És ezért neki el kell fogadnia, hogy ő nem volt felhatalmazva olyan személynek, akitől a "Bhagavata könyv" ezen üzeneteit megkapjuk. Krishna Dharma azt is elismeri az ő Srimad-Bhagavatamjának a bevezetőjében, hogy nem rendelkezik képesítéssel az ilyen üzenetek bemutatására:
"Azt tanácsolják, hogy a Srimad Bhagavatamot Krishna önmegvalósult bhaktáitól hallgassuk. Mivel mi nem vagyunk ilyen személyek, megkérdezhető, hogy miért vállaltuk ezt a munkát."
Krishna Dharma korrekt, hogy a Srimad-Bhagavatamot csak az „önmegvalósult” bhaktáktól kellene hallani. Az Úr kedvteléseit csak az adhatja át, aki tiszta:
“Ez a transzcendentális írásnak a legfőbb lényege. Az embernek felhatalmazott Vaisnavának, alázatosnak és tisztának kell lennie. [...] Ha valaki az Úr kedvteléseiről ír, közvetlenül társul az Úrral.”
(Cc., Adi-lila, 9.5)
Prédikálás, nem versengés
Krishna Dharma azonban a bevezetőjében folytatja a magyarázatot, miért van állítólag felhatalmazva egy nem önmegvalósított személy, mint önmaga arra, hogy átadja nekünk a "Bhagavata könyv üzeneteit”:
"Az elsődleges ok Srila Prabhupada utasítása, aki azt kérte, hogy a követői a saját szavaikkal mutassák be másoknak az ő műveit."
Azonban Srila Prabhupada nem jelentette ki azt, hogy a "műveit", vagyis a könyveit másoknak alternatív írott kiadásaikban kellene újra bemutatni. Srila Prabhupada valójában azt állította:
"És mindenkinek nagyon alaposan meg kell vizsgálnia az összes könyvet, így amikor szükséges, meg tudjátok ismételni a saját szavaitokkal azok magyarázatát."
(Srila Prabhupada levél, 72/1/6)
a) Az "amikor szükséges" szavak azt mutatják, hogy ez az utasítás pusztán arra hivatkozik, hogy amikor felmerül a lehetőség minden bhakta számára (“mindenkinek meg kell”), a személyes prédikáláshoz. Így tehát Srila Prabhupada levele Dineshnek, 70/1/22, szintén ugyanazt a lényeget jelenti ki a könyvek tanulmányozásáról, és a saját szavakkal történő bemutatásáról – amikor az egyetemi prédikálásra hivatkozik. Srila Prabhupada levele Kirtananandának, 72/5/2, arról szól, hogy a saját nyelvünkön reprodukáljuk azt, ami a könyvekben található, - amikor egy olyan prédikációs programra hivatkozik, ahol Kirtanananda úgy „beszélhet, mint egy tanult tudós”. Ennélfogva nincs “utasítás” Srila Pradhupadatól, hogy valakinek az ő könyveinek új alternatív változatait kellene megírnia.
b) Azzal, hogy tévesen azt állítja, hogy "ismételd meg a te saját szavaiddal azoknak a magyarázatát” “minden könyvre” vonatkozólag, az alternatív írott kiadásokat jelenti, s ez valójában a következő értelmetlen forgatókönyvet javasolja. Minden egyes ISKCON bhaktának ("mindenkinek meg kell") meg kellene írnia a saját változatát Srila Prabhupada összes könyvére ("minden könyv"). Ennélfogva Srila Prabhupada minden könyvét több ezer versengő verzió helyettesítené, ami potenciálisan több millió írott könyvhöz vezetne összességében. Így Srila Prabhupada könyveinek terjesztése helyett minden egyes ISKCON bhaktának teljes munkaidőben írónak kellene lennie, hogy a saját verzióikat írják!
Megvitatás, nem szerzőiség
Megpróbálva igazolni, hogy miért írta meg a Bhagavatamját, Krishna Dharma így folytatja az ő bevezetésében:
"Valóban, néha a saját tanítványai adtak leckéket a Bhagavatamról az ő saját jelenlétében, tudva, hogy ez az egyik legjobb módja annak, hogy az utasításokat asszimilálják."
Ez a hivatkozás a "Bhagavatamról szóló leckék" adására valójában a következőre utal:
"[...] a folyamat az, hogy a Srimad-Bhagavatam néhány fejezetén úgy haladunk át, hogy minden nap egy slokát veszünk, [...] És aztán nagyon részletesen megvitatjuk a témát, megvizsgáljuk minden megközelítésből és megízleljük az új megértéseket. "
(Srila Prabhupada levél, 72/6/16)
Így a reggeli Bhagavatam előadás lehetővé teszi a bhaktáknak, hogy asszimilálják a Bhagavatam utasításait. Ez azonban úgy történik, hogy Srila Prabhupada Bhagavatamját vitatják meg egymás között - nem írják meg a saját Bhagavatamjukat!
Következtetés
Srila Prabhupada Bhagavatamját olvasva mindkettő, a Bhagavata könyv és bhakta áldásosságát is megkapjuk. És ennélfogva Srila Prabhupada nem hatalmazott föl minket, hogy megírjuk a mi saját Bhagavatamunkat!
