irm

1994-ben SRS kiadott egy ’A Parampara Folytatása’(CTP) (Continuing the Parampara) című kiskönyvet. Ez egy próbálkozás volt a ritvik filozófia megdöntésére. Azzal érvelt, hogy már nem Srila Prabhupada a soron következő kapcsolat a tanítványi láncolatunkban. Az alábbiakban bemutatjuk SRS értelmezésének a zavarodottságát, azáltal, hogy megmutatjuk amint ellentmondásba kerül mind a GBC által beszavazott guru társaival, mind magával Srila Prabhupadaval.

SRS ellentmondásba kerül az ISKCON GBC beszavazott gurujával, Jayadvaita Swami-val

„Az én álláspontom szerint – amelyet a következő részben fogok bemutatni – Srila Prabhupada befejezte a kiképzést, legalábbis a saját elképzelését illetően, és valóban kiválasztott néhány gurut.”

(Sivarama Swami, CTP 1994)

„Srila Prabhupada nem nevezett ki egyetlen gurut sem a jövőre, csupán ritvikeket nevezett ki a saját jelenléte idejére. Ezt mindenki elfogadja.”

(Jayadvaita Swami – San Diego-i vita 1990)

SRS ellentmondásba kerül az ISKCON GBC hivatalos kiadványával

„Végül pedig, szeretnénk egy új definíciót adni a ritvik vagy ritvik acarya szónak […] Én azt ajánlanám, hogy minden guru képviseleti acarya, vagy ritvik acarya. Ezt azért mondom , mert ő a saját guruja nevében tevékenykedik. Ez nem azt jelenti, hogy a saját tanítványai a gurujának a tanítványai, de mint egy Vaisnava ő a guruja nevében avat.”

(Sivarama Swami, CTP, 21. oldal) 

„A ritvik szó igazából egy áldozatot végző papot jelent.”

(Bhakti Caru Swami, ISKCON Journal, 1990 Március, 13. oldal) 

„Tűz Ceremónia, japa lánc, név – és viszlát! Prabhupada jóváhagyta. Ő a gurum. Ez a másik emberke csak a ceremóniát végzi! És ez a ritvik tényleges helyzete. Csak egy pap, aki képvisel.”

(Satyaraja Das – ISKCON Journal, 1990 Március 13. oldal)

Sőt, SRS nem csak egy teljesen új definíciót ad a ’ritvik’ szónak, de ezek után még van mersze azt is állítani, hogy:

„Ugyanúgy mint a Hindu szónak, a ritvik szónak is volt egy eredeti jelentése, de egy teljesen más jelentést adunk neki.”

(Sivarama Swami, CTP, 31. oldal)

Ennél jobb példát nem is találhatnánk a kettősségére. 

SRS ellentmond Srila Prabhupadanak

„Ebben az értelemben Srila Prabhupada nyilván azt állítja, hogy egy olyan bhakta is avathat aki nem uttama adhikari (a Isteni megvalósítás legmagasabb szintjén álló tiszta bhakta).”

(Sivarama Swami, CTP, 29. oldal) 

„Nem szabad lelki tanítómesterré válnia annak, aki nem érte el az uttama adhikari szintet. […] Ezért a tanítványnak vigyáznia kell, hogy uttama adhikarit fogadjon el lelki tanítómesteréül.”

(A Tanítások Nektárja, ötödik vers, magyarázat)

„Végül is, elmondhatom neked, hogy ő nem egy felszabadult személy, és ezért nem avathat be senkit a Krisna tudatban.”

(Srila Prabhupada levél, 1968 április. 18.)

2004: SRS beismeri a GBC „hazugságait”

1996-ban az IRM leadta az alapító kiadványát, A Végső Utasítás (TFO,The Final Order) könyvet, a GBC egy kiválasztott bizottságának. Ez a könyv egy analízise volt a GBC „guru tattva” filozófiáját leíró kiadványának, ’Az Utasításom Megértéséről’ (On My Order Understood) cikknek. Ezek után a TFO támogatóit kitiltották az ISKCON templomaiból.

2004-ben, SRS beismerte a GBC ostobaságait, és azt állította, hogy ’Az Utasításom Megértéséről’ egy halom „hazugság”, és egy visszavonását kijelentő határozatot kezdeményezett – a visszavonás ebben az évben meg is történt.

A TFO könyv természetesen elolvasható ezen a honlapon.