A következőkben válaszolunk HH Sivarama Swami (SRS) fenti podcastjára. Szokásunkhoz híven SRS állításai idézőjelekben lesznek, melyeket a mi válaszaink követnek.
"Tehát a lelki tanítómester az a személy, aki megmondja neked, hogy kicsoda Krisna, ki vagy te, milyen kapcsolatban vagy Krisnával és, hogy hogyan tudod tökéletesíteni ezt a kapcsolatot vele. (...) Tehát Krisna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Te az örök szolgája vagy és arra hivatott, hogy tiszta odaadó szolgálatot végezz. Ezért van a lelki tanítómester. (...) Vannak lelki tanítómesterek, akik mahabagavaták, lehetnek lelki tanítómesterek akik kanistha vagy madhyama adikárik. (...) Mi is a képesítése egy lelki tanítómesternek? Az hogy meghódolt Krisnának és meghódolt a saját lelki tanító mesterének. (...) Lehet, hogy különböző hibákat követ el és hibás döntéseket hoz közben, de még mindig szilárd a Krisna-tudatos elvekhez, szilárd a meghódolása Krisnához és a lelki tanítómesteréhez, szolgálja a tanítványi láncolatot, a Krisna-tudat terjesztésével."
SRS úgy határozza meg a lelki tanítómester fogalmát, hogy az egy olyan személy, aki el tudja mondani másoknak, hogyan tudják fejleszteni Krisnával való kapcsolatukat, valamint azt, hogyan foglalják le magukat a tiszta odaadó szolgálatban. Az ilyen lelki tanítómester terjeszti is a Krisna-tudatot. SRS azt állítja, hogy egy ilyen lelki tanítómester egy kanistha adhikari is lehet. Pedig egy kanistha adhikari maga sem tudja, hogyan kell helyesen odaadó szolgálatot végezni, nem beszélve arról, hogy a Krisna-tudatot terjessze.
"A kanistha adhikari a megvalósítás legalsóbb fokán áll. Az ilyen ember a hitének megfelelő templomba, mecsetben stb. jár, és a szentírások szavát követve imádja Istent. Azok a bhakták, akik ezen a szinten állnak úgy gondolkoznak, hogy az Úr csakis a templomban van jelen. Nem tudják megállapítani másokról, hogy az odaadó szolgálat milyen fokán állnak, és nem képesek felismerni azt sem, aki már megvalósított tudással rendelkezik a Legfelsőbb Úrról. Követik a megszokott szabályokat, és néha összevesznek rajta, hogy az imádatnak melyik formája a jó. Materialista szemléletű bhakták ők, akik csupán az anyagi kötelékektől próbálnak megszabadulni, hogy elérhessék a lelki szintet."
(Sri Isopanisad, 6. Mantra magyarázat)
"Akik azt állítják magukról, hogy bhakták, de nem szolgálják Krisnát azzal, hogy minden élő teremtményt felemelnek a Krisna-tudat szintjére, azok kanistha-adhikariknak (az odaadó szolgálat legalacsonyabb szintjén állóknak) tekintendők."
(CC, Madhya Lila, 24:205)
A kanistha-adhikarik természetesen nem prédikálnak
(SB,9:11:25)
Ezért egy kanistha-adhikari nem töltheti be egy lelki tanítómester szerepét úgy, ahogyan azt SRS mondja. Egy kanistha-adhikari nem oktathat másokat arra, hogy hogyan kell tiszta odaadó szolgálatot végezni, Krisnával való kapcsolatuk tökéletesítése érdekében, hiszen ő maga sem rendelkezik ezzel a tudással, és nem is prédikál. Ez azt jelenti, hogy SRS vagy nem tudja, mi az, hogy lelki tanítómester, vagy ellentmondásba keveredik önmagával azt állítva, hogy a lelki tanítómester, akiről beszél akár egy kanistha-adhikari is lehet. Annak ellenére, hogy SRS, még arra is képtelen, hogy megfelelően elmagyarázza mi az, hogy lelki tanítómester, még akként is pózol.
"Lehet, hogy valaki egy nagyon fejlett vaisnava, még sincs a guru helyzetében. (....) Más szóval, a lelki tanítómesterek vaisnavák és vannak vaisnavák, akik nem lelki tanítómesterek. A bhakták fejlettségét nem azon az alapon kell megítélnünk, hogy lelki tanítómesterek vagy sem, hanem az alapján, "yei Krsna-tattva-vetta, sei guru haya" hogy mennyire ismerik Krisnát, mennyire fejlettek lelkileg és, hogy mennyire hódoltak meg Krisnának."
A GBC támogatói gyakran hangoztatják, nem létezik, hogy Srila Prabhupada saját magát helyezte az egész ISCKON diksa gurujának, mert ez azt jelentené, hogy nem volt képes egyetlen bhaktát se tiszta bhaktává tenni, aki az ő nyomdokaiba léphetne utódjaként. SRS itt egy gyakran használt érveléssel válaszol erre az állításra, helyesen rámutatva arra, hogy egy fejlett vaisnava nem kell, hogy guru legyen. Ezért az a tény, hogy Srila Prabhupada önmagát jelölte meg az ISCKON diksa gurujának, nincs összefüggésben azzal, hogy hagyott-e tiszta bhaktákat, vagy sem.
"Mi a képesítése egy lelki tanítómesternek? Az, hogy meghódolt Krisnának, és meghódolt a lelki tanítómesterének. Az ő tökéletessége az, ahogyan Krisnát igyekszik szolgálni. Lehet, hogy hibákat követ el. Ahogy most ti is halljátok, hogy én is sokat hibázom ebben a podcastban, ugyanúgy lehet, hogy hibázik, amikor idéz egy verset."
1) SRS-nek igaza van, amikor azt mondja, hogy sokat hibázik ebben a podcastban! Nem csak ebben a podcastban, de szinte mindig, amikor kinyitja a száját a lelki tanítómester témakörét illetően, hibát követ el. Ezt bárki megfigyelheti, aki végig olvassa a többi írást ezen a weboldalon.
2) Így hát SRS tévedései nem csak olyan tévedések, mint például rosszul idézni egy verset, de olyanok is melyekből kiderül, hogy nem ismeri Srila Prabhupada tanításait sem, (vagy ismeri azokat, de szándékosan elferdíti őket, ami még rosszabb). Az ilyen alapvető tudás hiánya azt jelenti, hogy még arra sem alkalmas, hogy tanítvány legyen, nem, hogy egy lelki tanítómester, aki visszavezet másokat Istenhez.
"A bhaktáknak nem szabad filozófiákat kitalálniuk, nem szabad szükségtelen követelményeket tenni, szükségtelen elvárásokat támasztani maguk felé, melyeket később majd sajnálni fognak és melyek problémák lesznek a Krisna-tudatukban. (..) Ne próbáljuk úgy látni a dolgokat, ahogy azok valójában nem léteznek, vagy ki találni dolgokat, melyek nincsenek."
Ennek ellenére SRS-nek sok olyan állítása van, ahol csak filozófiát gyártott, melyekben úgy lát, és hoz ki dolgokat, ahogy azok nincsenek Srila Prabhupada tanításaiban. Mindez részletesen bizonyítva van ezen a weboldalon.
